EMA vs SMA magyarázat: miben különbözik a két mozgóátlag?

Az EMA vs SMA összevetés a záróárak átlagolásának két módját hasonlítja össze egy meghatározott számú gyertyán. Az egyszerű mozgóátlag (SMA) minden záróárat azonos súllyal vesz figyelembe. Az exponenciális mozgóátlag (EMA) a legfrissebb záróárnak adja a legnagyobb súlyt, ezért hamarabb reagál a közelmúltbeli árváltozásokra.

Mindkét vonal megjelenik a Bitcoin és az EUR/USD grafikonjain a technikai elemzés eszközeként, amely a múltbeli árviselkedés vizsgálatával igyekszik megérteni, hogyan mozgott egy piac. Ez az összefoglaló azoknak a lakossági kereskedőknek szól, akik mindkét számítást meg szeretnék érteni, mielőtt bármelyik vonalat értelmeznék. Ugyanazokon a záróárakon vezeti végig a két átlagot, összeveti a súlyozásukat, a késésüket és a reakciókészségüket, és bemutatja, hol vezethet félre egyik vagy másik.

Mi az EMA és az SMA?

A mozgóátlag a záróárak átlaga egy visszatekintési időszakon, vagyis azon a rögzített számú gyertyán, amelyet a számítás magában foglal. Minden új gyertya zárásakor az ablak egy gyertyával előrébb lép. A vonal így az árral együtt halad végig a grafikonon, és kisimítja annak kisebb kilengéseit.

Az egyszerű mozgóátlag (SMA) a visszatekintési időszak záróárainak összege osztva a periódusok számával. Minden záróár azonos súlyú: egy 5 periódusos SMA-ban mindegyik az eredmény 20%-át adja. Amikor új záróár érkezik, a legrégebbi teljesen kiesik.

Az exponenciális mozgóátlag (EMA) folyamatosan frissülő átlag, amely a legfrissebb záróár egy részét az előző EMA-érték egy részével kombinálja. Az egyes részek nagyságát a simítási szorzó, k határozza meg. A képlet: EMA = záróár × k + előző EMA × (1 − k).

A szorzó a simítási tényező osztva a visszatekintési időszak plusz eggyel. A simítási tényező a felhasználó által választott állandó; a szokásos érték a 2, bár más értékek is megengedettek. Növelésével az EMA hangsúlya erőteljesebben a legutóbbi gyertyákra helyeződik. A szokásos tényezővel k = 2 ÷ (periódus + 1).

Mivel minden EMA-érték tartalmazza az előzőt, a régebbi záróárak soha nem kerülnek ki teljesen a számításból. Ehelyett hatásuk minden új gyertyával csökken – ezért nevezik az átlagot exponenciálisnak.

Az EMA és az SMA kiszámítása: kidolgozott példa

Az alábbi lépések egy 5 periódusos SMA-t számolnak ki, majd ugyanazokból az árakból egy 5 periódusos EMA-t állítanak fel. Egy kidolgozott példában öt nap alatt felvett öt szemléltető EUR/USD záróárat használnak, és csak a számítás menetét mutatják be.

1. Soroljuk fel sorrendben az öt záróárat: 1.3172, 1.3231, 1.3164, 1.3186 és 1.3293.
2. Adjuk össze az öt záróárat, és osszuk el az összeget 5-tel. Az 5 periódusos SMA értéke 1.3209, és mindegyik záróár a súly 20%-át hordozza.
3. Számítsuk ki az EMA szorzóját 2-es simítási tényezővel: k = 2 ÷ (5 + 1) = 2 ÷ 6 = 0.3333.
4. Adjuk meg az EMA indulóértékét. Az első gyertyánál még nincs előző EMA, ezért az első EMA-érték általában az SMA, itt 1.3209.
5. A következő záráskor szorozzuk meg a záróárat 0.3333-mal, és adjuk hozzá az előző EMA (1 − 0.3333)-mal szorzott értékét.
6. Ismételjük meg az előző lépést minden új gyertyánál, így minden EMA-érték beépül a következőbe.

A módszernek van egy fontos korlátja: a korai EMA-értékek az indulóértéktől függenek. Egyes grafikonszoftverekben az első EMA-érték lehet az SMA vagy maga az első záróár is. A két választás eltérő korai értékeket ad, ezért az EMA-vonal eleje kevésbé reprezentatív, mint a későbbi értékei.

Amint az EMA beindult, minden új záróár nagyjából egyharmadát adja az 5 periódusos értéknek, míg az SMA az ablakában lévő minden záróárhoz 20%-ot rendel. A következő záróár érkezésekor az SMA egyszerűen elhagyja az 1.3172-t, és a legutóbbi öt átlagát veszi. Az EMA ezzel szemben az új záróárat az előző értékébe keveri bele.

EMA vs SMA: a súlyozás, a késés és a reakciókészség összevetése

Három tulajdonság különbözteti meg a két átlagot. A késés az ár változása és az átlag arra adott reakciója közötti idő. A reakciókészség azt mutatja, milyen erősen reagál a vonal a legutóbbi záróárra, a hamis fordulat (whipsaw) pedig a vonal gyors irányváltása, amely hamarosan visszafordul. A táblázat ugyanazon visszatekintési időszak mellett veti össze a két átlagot ezekben a pontokban.

A táblázat a számítást írja le, nem rangsort. A kisebb késés és a hamis fordulatokra való nagyobb érzékenység ugyanannak a súlyozásnak két következménye. Egy tulajdonság, amely az egyik piaci helyzetben segít, egy másikban ezért hátráltathat.

Miért reagál gyorsabban az EMA, mint az SMA a Bitcoin és az EUR/USD grafikonjain?

Az EMA a súlyok elhelyezkedése miatt reagál gyorsabban. Egy 5 periódusos EMA-ban a legutóbbi záróár éles elmozdulása azonnal a súly nagyjából egyharmadát kapja. Az SMA ennek a záróárnak csak egyenlő részt ad az ablakában lévő régebbi gyertyák mellett, így az elmozdulás lassabban jelenik meg.

A visszatekintési időszak megváltoztatja ezt az egyensúlyt. Egy 10 periódusos EMA szorzója 2 ÷ 11 = 0.1818. Ilyenkor minden új érték nagyjából 18%-a származik a legutóbbi záróárból, a fennmaradó 82%-ot pedig az előző EMA-érték adja. Az időszak meghosszabbítása ugyanúgy lassítja az EMA-t, mint az SMA-t.

A számítás bármely piacon azonos, de a gyertyák, amelyekre alkalmazzák, eltérnek. A Bitcoinnal éjjel-nappal kereskednek, ezért a grafikonplatform dönti el, hol kezdődjön és hol érjen véget az egyes napi gyertya. A napi EUR/USD gyertya a forex kereskedési nap zárásához igazodik, így egy napi átlag grafikononként eltérő órákat foglalhat össze.

Sok kereskedő különbözeti ügyletek (CFD-k) grafikonjain látja ezeket az átlagokat; ezekkel a kereskedő az eszköz birtoklása nélkül spekulálhat az ármozgásokra. A CFD-k általában tőkeáttétellel járnak, ami azt jelenti, hogy kisebb letéttel nagyobb pozíció nyitható. A tőkeáttétel a nyereségeket és a veszteségeket egyaránt felnagyítja, a veszteségek gyorsan halmozódhatnak, és a kereskedők a befizetett pénzük egészét elveszíthetik. Egy gyorsabb átlag ezt a kockázatot nem csökkenti.

Az egyenlő és az exponenciális súlyozás kompromisszumai

Mindkét átlag egy tulajdonságot egy másikért cserél. Az alábbi pontok bemutatják, mit kínál az egyes számítás, és hol marad el, anélkül, hogy bármelyiket előnyben részesítenék.

• Az SMA erősségei. A számítás átlátható, és kézzel is egyszerűen ellenőrizhető. Az egyenlő súlyozás simábbá teszi a vonalat, így a rövid kiugrások kevésbé mozdítják el.
• Az SMA gyengeségei. Jobban lemarad az ártól. Akkor is elmozdulhat, amikor egy régi, nagy záróár kiesik az ablakból, még ha a legfrissebb ár nyugodt is.
• Az EMA erősségei. Hamarabb reagál a friss árakra, a régebbi záróárak pedig fokozatosan halványulnak el ahelyett, hogy egyszerre tűnnének el.
• Az EMA gyengeségei. Gyakrabban fordul rövid életű mozgásokra, ami több hamis fordulatot eredményezhet, a korai értékei pedig attól függenek, milyen indulóértékkel indították.

Ezek a kompromisszumok magyarázzák, miért nem jobb általánosságban egyik átlag sem. A simább vonal kevesebb hamis fordulatot ad, de később jelzi a változásokat. A gyorsabb vonal hamarabb jelzi a változásokat, de több rövid távú zajra reagál. Ugyanez az egyensúly bármely időtávon érvényes, bár az órás és a napi gyertyák nagyon eltérő kereskedési időszakokat foglalnak össze.

Használható-e együtt az EMA és az SMA?

Mindkét átlag ugyanazon a grafikonon is megjeleníthető. Például mozgóátlag hozzáadásakor az MT4-ben a kereskedő kiválasztja annak periódusát és módszerét, például az egyszerűt vagy az exponenciálisat. A két vonal összevetése ugyanazon visszatekintési időszak mellett egy éles ármozgás után közvetlenül megmutatja a súlyozás különbségét.

A mozgóátlag-kereszteződés az a pont, ahol egy gyorsabb vonal keresztez egy lassabbat, például egy EMA egy SMA-t. A kereszteződés azt írja le, hogyan mozogtak már a múltbeli árak. Nem jelzi előre a következő mozgást, oldalazó piacon pedig a kereszteződések hamis fordulatokként ismétlődhetnek.

Egyes kereskedők visszateszteléssel (backtesting) vizsgálják a kereszteződési szabályokat: ilyenkor egy szabályt múltbeli áradatokra alkalmaznak, hogy lássák, hogyan működött volna. A visszateszt csak a múltat mutatja, és kihagyhatja a kereskedési költségeket és a változó körülményeket. A múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek.

Gyakori hibák a mozgóátlagok értelmezésében

A mozgóátlagok legtöbb félreolvasása abból fakad, hogy egy számításnak többet tulajdonítanak, mint ami valójában. Az alábbi hibák az EMA-ra és az SMA-ra egyaránt vonatkoznak.

• Bármelyik vonalat előrejelzésnek tekinteni. Mindkét átlag múltbeli záróárakból épül fel, így azt írják le, ami már megtörtént, és soha nem jelzik előre, merre megy az ár.
• Figyelmen kívül hagyni a visszatekintési időszakot. Ha egy 5 periódusos EMA-t 10 periódusra állítanak át, a legfrissebb záróár súlya nagyjából egyharmadról nagyjából 18%-ra csökken. Ez a változás ugyanannyira módosíthatja a vonalat, mint a típusváltás.
• Eltérő periódusú átlagokat összevetni. A korrekt összehasonlítás ugyanazt a visszatekintési időszakot használja ugyanazokon a gyertyákon. Ellenkező esetben a periódusok különbsége elfedi a súlyozás hatását.
• Megfeledkezni a bemelegedési szakaszról. Az első EMA-értékek az ár mellett az indulóértéket is tükrözik, ezért az adatsor elejéhez közeli értékek kevésbé reprezentatívak.
• Minden kereszteződést jelentősnek tekinteni. Oldalazó piacon a vonalak többször is oda-vissza keresztezhetik egymást, és minden kereszteződés megfordítja az előzőt.
• A vonalat rögzített szintként kezelni. Az átlag mozgó számítás, nem pedig támasz és ellenállás, amelyek olyan árszintek, ahol korábban jellemzően vételi vagy eladási érdeklődés jelent meg.

Összegzés

Az SMA a visszatekintési időszakában minden záróárnak azonos súlyt ad. Az EMA a legfrissebb záróárat egy szorzóval súlyozza, amely 2 osztva a periódus plusz eggyel. Ugyanazon időszak mellett az EMA ezért kevésbé késik és gyorsabban reagál, míg az SMA simábban mozog. Mindkettő kiszámítása ugyanazokon a záróárakon egyszerű számokban mutatja meg ezt a különbséget.

Általánosságban egyik átlag sem jobb. Az EMA több hamis fordulattal, az SMA nagyobb késéssel jár, a korai EMA-értékek pedig az indulóértéktől függenek. A visszatekintési időszak ugyanannyira megváltoztathatja bármelyik vonalat, mint a típus megválasztása, és egyik sem jelzi előre az árat. CFD-k esetén a tőkeáttétel a nyereségeket és a veszteségeket egyaránt felnagyítja, a veszteségek gyorsan halmozódhatnak, és a kereskedők a befizetett pénzük egészét elveszíthetik.